vissza >>

A Lélek Tükre (2007.09.16)

„A szem, a lélek tükre” – mondják sokan, és egyes tanítások is ezt vallják.

 Nos, hogy ez mennyire így van, azzal a napokban én is kénytelen voltam szembesülni. Az történt ugyanis, hogy véletlenül két személynek adtam egyszerre időpontot.

 A hiba úgy keletkezett, hogy elnéztem a beírásaimat. Az említett napon az egyik kliens már az ajtóban állt, amikor csengetett a másik. Hirtelen furcsa nyomást éreztem a harmadik csakránál, de nem foglalkoztam vele. (Ezt a nyomást – mint később rájöttem – már akkor is éreztem, amikor a másodikként érkező hölgy sms-ben bejelentkezett. Ez a hibás harmadik csakra működésére utaló jel, ami egyben egyfajta megszállottságot is feltételez.)

 A már jelenlévő hölgy vidékről érkezett, ráadásul rohant tovább gyermekével orvoshoz. Gondoltam, megértő lesz a másik - hisz hajadon és budapesti –, könnyebb lesz vele másik időpontot egyeztetnem.

 Ám amikor az a bizonyos második hölgy is megérkezett azonnal tudtam, hogy nem számíthatok a jóindulatára. Beszéd közben a szavakat inkább kiköpte, mint beszélt, és egész lénye egyfajta felsőbbrendűséget sugárzott. Felháborodott, „Hogy lehetek ilyen ostoba!” (Ezt speciel akkor még nem mondta ki, de minden mozdulatával érzékeltette.) Amikor pedig a szemébe néztem észrevettem, hogy a bal szemére kancsalít.

 Sokan, köztük Rüdiger Dahlke is írt már arról, hogy a kancsalság a belátásra való képtelenség jele, ami azt jelenti, hogy az illető nem hajlandó a valóságot felfedezni, képtelen arra, hogy érzékelje a dolgok mélységét.

 Mindezt tudván azonnal felmértem, hogy a hölgynél teljesen fölösleges bármelyik technikát is alkalmazni, mivel úgyis csak a saját látásmódját tartja helyesnek. Képtelen a dolgokat ’másként nézni’, ami ugye az én munkámnál nélkülözhetetlen.

 Ezért fullad kudarcba a kancsal embereknél minden ezoterikus irányzat, mivel képtelenek a két agyféltekés gondolkodásra. A hölgynek a bal szeme volt befordulva, ami azt is jelenti, hogy eleve megveti a nőket, ezzel együtt pedig saját női mivoltát is.

 Mivel nem használja a jobb agyféltekéjét, csak a racionális balt, ennek köszönhető az a felsőbbrendűség is, amit magából áraszt. Az ilyen személyek egyszerűen mindent jobban tudnak. Kizártnak tartják, hogy valaki náluk többet tudna. Nem tisztelnek senkit és semmit - saját egójukon kívül.

 Mivel nem adják ki az irányítást a kezükből, nehéz alkalmazni náluk akár a regressziós utaztatást, akár a hipnózist. Így mind az előző életekbe való utaztatás, mind az angyallal való kommunikáció eleve kudarcra van ítélve. A sikeres együttműködéshez és a megértéshez ugyanis szükséges az intuitív jobb agyfélteke.

 Hősnőnk vonakodva ugyan, de elfogadta a másik időpontot. A ’véletlen’ azonban úgy hozta, hogy a következő időpontot is le kellett mondanom. (Mivel ez kb. háromhavonta fordul elő, így a véletlen, mint szervező erő kizárható.)

 A hölgy az erről szóló sms-emet azonban válaszra se méltatta. Aznap reggel, amikor találkoznunk kellett volna gondoltam, rácsörgök, nehogy fölöslegesen jöjjön, de ki volt kapcsolva a telefonja. Írtam neki, hogy jó lenne tudnom, megkapta-e az sms-t, de mivel nem volt bekapcsolva a mobilja, nem tudtam elérni.

 Hogy én mit kaptam ezért! Szó szerint idézem: „Nincs szükségem erre, oktasson ki mást, én erre nem vagyok vevő! Nem tartozom magyarázattal, tudtommal akkor kapcsolom be vagy ki, amikor nekem jól esik. Minden jót!”

 Természetesen a racionális agya nem fogta fel, hogy én csak azért hívtam, mert aggódtam amiatt, nehogy fölöslegesen jöjjön. Ő ezt számonkérésnek és kioktatásnak tudta be, vagyis minden reakciójában megnyilvánult az egy agyféltekés gondolkodásmód.

Kicsit meghökkentem, de azért megkérdeztem tőle, hogy ugye akkor nem kell új időpontot adnom? Mire ő: „Áldom az eget, hogy maga képtelen egy találkozót megszervezni!”

A felsőbbrendűségi tudata tehát ismét megnyilvánult, vagyis erősen érződött az a torzulás, hogy csak az egyik agyféltekét használja.

  (Egyes férfiak ezért szeretik az enyhén bandzsító nőket, különösen, ha a jobb szemnek van némi ferdülése, mert ezeket a hölgyeket nagyon könnyű manipulálni, nekik ugyanis a logikus oldaluk van kikapcsolva.)

 A szem a lélek tükre, a kancsal szem pedig egy kancsal tükör, ami az egyén torzulására utal.

 Információm szerint a bal agyfélteke arra is alkalmas, hogy az illető negatív szellemlények manipulációjának tegye ki magát. Valószínűleg ezért volt a nyomás a hármas csakrámban, amikor a hölgy jelentkezett.

 Gondoltam, azért annyit megírok neki, hogy „kancsal emberekkel nem foglalkozom, mivel semmi értelme”. Azt hittem ezzel vége, de csak tovább bombázott helyesírási hibákkal teli, rosszindulatú sms-eivel. Megírtam, hol talál irodalmat a szemtengelyferdülésről, és javasoltam neki, hogy csak akkor keressen fel ezotériával foglalkozó személyt, ha már készen áll a kancsalság feloldására.

 Igaz, hogy sms-beli párbajunk meddőnek bizonyult, mert hiába próbáltam viccelődni, hiába jeleztem, hogy felhívom az anyukáját, ha nem hagyja abba a zaklatásomat, hiába ismertem el, hogy én kevés vagyok hozzá, ezért tapasztaltabb kollégát javaslok - a reakciói mindig azonosak voltak, lekezelőek és ironikusak.

 Hogy mégis mit akart mondani azzal, hogy „éldegéljen továbbra is mások energiáiból” – nem tudom. De mivel ő eleve ’másként’ látja a világot, az ő szemszögéből nézve biztosan igaza van.

 Próbáltam összetörni hamis énképét, de mivel engem semmibe se nézett, egyértelműen jelezte, hogy nem tart szakembernek, így szavaim leperegtek róla. Azért bízom benne, hogy sikerült beléültettem a csíráját annak a kíváncsiságnak, amelyből kinőhet a vágy, hogy ’szembe’ merjen nézni önmagával, végre ’egyenesen’ láthassa a világot.

 Amúgy nagyon egyszerű helyrehozni a kancsalságot. Elég hozzá a hajlandóság a változásra. A hölgy azonban a világot akarja megváltoztatni igényei szerint. (Sajnos ezzel sokan próbálkoznak, ezért is olyan a világunk, amilyen.)

 Mindenesetre hálás vagyok a kisasszonynak, hogy felhívta a figyelmemet erre a problémára, azon nyomban elolvastam róla minden szakirodalmat, amit csak felleltem, így sokat fejlődhettem általa.

 Remélem azért, ha más, hozzá hasonló fizikai rendellenességgel bíró kliens vetődik majd hozzám az én hozzáállásom is profibb lesz, és megfutamodás helyett korrekt segítséget tudok majd neki nyújtani.

 Köszönöm Kit.-nek, hogy rávilágított hiányosságomra, igyekszem bepótolni, és a jövőben nagyobb figyelmet fordítok majd a rossz előérzeteimre is!

 A hölgy most valószínűleg ki nem állhat engem, holott tőlem kapta a legfontosabb tanítást. Eddig valószínűleg fel sem fogta, hogy kancsalsága miként korlátozza őt. Remélem, elkezdi keresni a hiba okát, és előbb-utóbb képes lesz majd arra, hogy teljes egészében lássa a világot! Egyszer talán azt is felfogja, hogy a szituációhoz mérten a lehető legfőbb jót kapta tőlem!

 Utóirat:

Kedvenc mondásom a: „Nomen est omen”, avagy „A név kötelez”. Hölgyikénk keresztnevében benne van a „kit” betűkapcsolat, ami azt jelenti: közös integratív terület, vagyis az a pont, ahol a két agyfélteke összekapcsolódik. A sors tehát úgy rendezte, hogy ahányszor csak hősnőnk a saját nevével találkozik mindig ’szembesülnie’ kelljen életfeladatával, vagyis meg kell tanulnia a két agyféltekés gondolkodást. Remélem sikerülni fog neki!